A szerkezetet károsító nedvesség legkülönfélébb formái a következők lehetnek:

A szerkezetet károsító nedvesség legkülönfélébb formái a következők lehetnek:

   talajvíz: a talajszemcsék között lévő üregeket kitöltő csapadékvíz, amely a szemcsék felületi vonzása miatt nincs kitöltve (ez az úgynevezett szabad víz). Ez hidrosztatikai felhajtóerőt, és oldalnyomást fejt ki a szerkezetekre.

talajnedvesség: Hajszálcsövesség alatt álló és a talajszemcsékhez tapadó úgynevezett kötött víz. csupán nedvesítő hatást fejt ki a szerkezetekre, hidrosztatikai nyomást nem fejt ki.

    talajpára: A talajvíz párolgása miatt a párafelfogó szerkezeteken csapódik le és azokat nedvesíti át.

   torlasztott víz: vízzáró talajréteg felett vagy munkagödörben összegyűlt csapadékvíz (vízmedencék), amely – ha nem gondoskodnak az elvezetéséről – a talajvízhez hasonlóan nyomást fejt ki az épület szerkezetére.

használati víz: A vizes használatú helyiségekben elfolyó, szerkezeteket nedvesítő víz (például a zuhanyzó helyiségekben) Károsító hatások ellen belső padló vagy falszigeteléssel védekezhetünk.

    pára: Olyan vizes használati technológia esetén jön létre, amikor rendszeresen gőz keletkezik, a helységek felől a szerkezeteket pára éri. Páraszigetelés általában ott szükséges, ahol a légnedvesség a 75%-ot meghaladja. Mielőtt meghatározzák a szigetelési módot, a nedvesség elleni védelem mértékét nem árt tisztázni.

Mitől omlik a vakolat a falról?

Régi építésű de még az egy két éve épült épületeknél  is gyakran előfordul, hogy nedvesednek a falak, foltosak lesznek, a salétrom megjelenik rajta, valamint a pára és a penész, ezután a valolat kezd feltáskásodni majd szép lassan leválni a falról. Az esztétikai hibán túl statikai hatással is lehetnek az épületre, a falazat veszélyessé válhat, a penészgomba megjelenése egészségtelen, a nedves falakon jelentős hőmennyiség távozik. A nedves falakban található sók koncentrálódásának következtében pedig lemálik a vakolat.

Az ásványi sók a kapilláris víz felszívódást követően a falakba kerülnek, kipárololgnak és kikristályosodnak. Ez a folyamat ciklusosan ismétlődik, így a sók térfogata a falakban megnő, ennek hatására a vakolatban ható erők megváltoznak, előbb vagy utóbb mállani kezd, majd leválik a vakolat a falról. A sérült vakolat leverésével nem oldjuk meg a problémát, mivel ez a nedvesedést nem szünteti meg, ami a probléma gyökere.

Az igazi megoldás erre az utólagos falszigetelés, melynek fázisai a vakolat leverése, felület tisztítás, sótalanítás, ezután újravakolás légpórusos vakolattal, lég és páraáteresztő festés.

Főoldal a A szerkezetet károsító nedvesség legkülönfélébb formái a következők lehetnek aloldalról