Az UTÓLAGOS FALSZIGETELÉS FIZIKAI MŰKÖDÉSE

/0 Hozzászólások/in /by

Az UTÓLAGOS FALSZIGETELÉS FIZIKAI MŰKÖDÉSE

A villamos töltésmegosztás fizikai elvén nyugszik ez a fajta eljárás. A fémek rendezetlen állapotban szabad töltéseket tartalmaznak, ezek nagy mozgás képességgel rendelkeznek. A nedves falak villamos erőterébe, a fémrúd töltéshozói melyek az erővonalak irányába helyezettek, a szerkezetben helyhez kötött és koncentrálódott töltések kölcsönhatására elkülönülnek az erőtér pozitív pólusához.

A negatív elektromos negatív pólusaihoz a pozitív elektromos gyűlnek. Így a fémrúd elektromos bipólussá változik. A dipól mindegyik végén töltés dúsulás keletkezik, mely költönhatásba lép a falszerkezet mindenkor ellentétes töltésű töltéshordozóival, így a fémrúd 1-1 töltése egyensúlyba hozza a falszerkezet 1-1 ellentétes töltését.

A középső harmadban  töltésmentes zóna alakul ki!

Ha a nedves falba kellő számú fém rudat teszünk, akkor a szerkezet diffúz töltéshordozó dúsulásait a dipólok töltéshordozói egyensúlyba helyezik.

A töltések kompenzálásával a függőleges vízáramlást létrehozó erőket kikapcsolják.

Az eredménye abban mutatkozik meg, hogy külső tényezőktől függően tovább folyik a párolgás, lelassul a függőleges vízáramlás, a falazat időegység alatt több vizet párologtat, mint amennyit felszívni képes a talajból, így természetes módon fog kiszáradni a falazat.

A falazatban lévő sók a nedvesség természetes úton történő párolgása során a fal felületén kicsapódnak és azt a légpórusos vakolatrendszer károsodás nélkül tárolja.

Főoldal az UTÓLAGOS FALSZIGETELÉS FIZIKAI MŰKÖDÉSE aloldalról

Az utólagos falszigeteléskor a nyomás alatti injektálás során

/0 Hozzászólások/in /by

Injektálás

Az utólagos falszigeteléskor a nyomás alatti injektálás során a szigetelőanyagot 15 cm-enként elhelyezett nyomástartó fém pakkereken, injektáló csonkokon keresztül juttatják a falazatba, 3-10 bar nyomáson.

Előnye:

   humánus technológia, mert a ø12, 14 mm-es lyukak a fal keresztmetszetét jelentősen nem gyengítik és a furatolás nem dinamikus jellegű tevékenység,

    a szigetelési síkváltások könnyen kivitelezhetők..

A nyomás alatti injektálás egy zárt zárt rendszer. A falazatban vízszintes zárást biztosít, ez a nedvesség utánpótlást akadályozza meg. A szigetelés síkja fölötti a faltestben lévő nedvesség a falakból természetes úton távozik, elpárolog.

Ott, ahol síkot vált a vízszintes falszigetelés, függőleges injektálási sorral kell a szigetelés folytonosságát kivitelezni. Vízre duzzadó géllel, vagy hab segítségével.

A még meglévő falburkolatot, el kell távolítani, a felületeket ki kell tisztítani.

Általánosságban kijelenthetjük, hogy az adott épületen a nyomás alatti injektálást a teljes magasságig földdel érintkező körítő főfalaknál a teljes magasságig, a kertre néző főfalnál 1,80 m magasságig, a belső főfalnál pedig  1,0 m magasságig PENETRÁT vízzáró felületkezeléssel szükséges kiegészíteni, melyet 3 rétegben kell felhordani, szerkezet tiszta felületre. Ha a falfelület nagyon egyenetlen, a PENETRÁT vízzárás alá cementhabarcs felületkiegyenlítés szükséges.

Ha hézagok és üregek fedezhetőek fel a falmagban furatolás közben, ott cement szuszpenzió injektálásával lehet az üregeket kitölteni, majd az injektálást elvégezni.

Vízszintes falszigetelési eljárással elérhető, hogy a falak egy lassú, fokozatos folyamat során kiszáradnak, és az általuk határolt terek is szárazak lesznek.

A vízzáró bevonat készítése után a légpórusos javítóvakolat készítése javallott, a szigetelések felett a nedvesség eltávozását biztosítani kell.

A vakolat készülhet RENOVEX-H, BAUREX-N, DÉR POR légpórusképző adalékszerrel készített cement vakolattal, de készülhet Terranova-Terrasan, LB-Knauf WTA Eurosan vagy Thermopal (Schomburg) felújító vakolat rendszerekkel is. Légpórusos vakolatként WTA minősítéssel rendelkező, vagy az előírásainak megfelelő vakolatot javasolunk használni.

A vakolat vastagsága a falakon legalább 3 cm legyen. Általános elv, hogy légpórusos vakolat nem készülhet 2,5 cm vastagság alatt.

A légpórusos javítóvakolatokról általánosságban kijelenthető, a falfelületek kondenzáció-mentességét biztosítják, az adalékszerek felhabosodása révén a friss habarcs keverékekben egyenletes eloszlású, nyílt pórus rendszert alakít ki. Körülbelül 30 – 40 % pórustartalom jellemzi ezeket a habarcsokat. Ezek a megszilárdult habarcsban is megmaradnak. Maga a pórusrendszer a fal nedvesség elpárologtatására és a kikristályosodott sók befogadására alkalmas. Hidrofób hatóanyag tartalmának köszönhetően, növeli a kapilláris vízfelszívással szembeni ellenállását, csökkenti a vakolat vízfelvételét.

A légpórusos vakolatoknál a keverés során légbuborékok keletkeznek a habarcsban. A festéskor, igényesebb helyeken a felület páraáteresztő glettel glettelhető (pl. CAPAROL Fassadenspachtel, stb.) és a felületeket kizárólag, vízlepergető, páraáteresztő festékkel, szilikát vagy szilikon festékkel szabad lefesteni.

Belső festéseknél az erre a célra alkalmas páraáteresztő festékekkel, (pl. CAPAROL SYLITOL BIO, stb). Igénytelenebb helyeken, pld. a tárolóban a meszelés kivitelezhető.

A kisebb javítások, tiplik elhelyezéséhez csak gyorskötő cement ajánlott, gipszet alkalmazni tilos. Gipsz vagy CMC kötésű glettek és párazáró festékek, burkolatok használata tilos.

Olyan helyeken vagy falakon, ahol bizonyos magasságig csempézést szeretnének, esetleg WC-nél, a légpórusos javítóvakolást a burkolt felület fölé kell felvezetni.

Vegyes falak, vályog falak szigetelése, utólagos falszigetelése

Azoknál a régi típusú házaknál, ahol a falak nem a hagyományos falazó anyagból készültek, hanem vályogtéglából vagy terméskőből vagy különféle falazó anyagok kombinációjából, ott nem lehet alkalmazni a már megszokott injektálást, falátvágást, lemezbeverést. Megoldás azonban erre is van:

Az utólagos falszigetelés kivitelezése

/0 Hozzászólások/in /by

Az utólagos falszigetelés kivitelezése

Az utólagos falszigetelés megoldási lehetőségeit rt nedvesség és só szennyezettség mértéke határozza meg, (jelen esetben só szennyezettség nem volt látható) valamint a falak anyaga, elhelyezkedése, vastagsága, meglévő szigetelések vonalvezetése, az anyagminősége, a falak felületképzése és burkolása, a terület talajvíz viszonyai, illetve a szárazsági követelmények is.

Lejtős területeken nagy általánosságban rétegvizekre lehet számítani, amit a csapadékból a talajba jutó, s egy vízzáró réteg felületén a lejtés irányba folyó víz táplálhat, illetve a sérült nyomó és lefolyó vezetékekből a talajba kerülő vízmennyiség is. A rétegvíz az épület falával találkozik, feldúsul, és nyomást gyakorol rá.

Rétegvíz ellen úgy védekezhetünk, mint a talajvíz ellen, vagy víznyomás elleni szigetelést készítünk statikus által a várható víznyomásra méretezett leterhelő vasbeton ellenszerkezettel, vagy talajnedvesség elleni szigetelést készítünk, szivárgó rendszerrel kiegészítve. Az ilyen esetekben a talajvíz nyomását a szivárgó rendszer veszi fel.

Az elmúlt 3-4 évtized alatt számos utólagos szigetelési, így utólagos falszigetelési technológia is napvilágot látott, valamint rengeteg szigetelő anyagot is felhasználtak.. A szigetelő cégek kezdték komolyan venni az utólagos szigetelési kiegészítőket, járulékos munkákat is együttvéve.

Az első és legfontosabb lépés, hogy a csapadékot eltávolítsuk, illetve megfelelően elvezessük az épülettől. Ehhez az esővíz elvezetését felül kell vizsgálni, (lefolyók, folyókák hova vezetik a csapadékot stb.) az esetleges hibákat kijavítani.

Falszigetelés során bármely technológiát is alkalmazzuk, a vízszintes falszigetelést normális esetben, a padlószigetelés síkjához igazítva készítsük vagy készítessük el.

Főoldal az utólagos falszigetelés kivitelezése aloldalról

Utólagos falszigetelés alapismeretek

/0 Hozzászólások/in /by

Utólagos falszigetelés:

A vizes, nedves falazatok nedvességtartalmának megállapításához, mintát veszünk, és laboratóriumban analizálásra kerül. A nedvességtartalmat tömeg %-ban kapjuk meg.

A TÖMEG % ÉRTÉKE AZ ÉPÍTŐANYAG TÖMEGSÚLYÁRA VETÍTETT ÉRTÉKET JELENTI.

A gyakorlat azt mutatja, hogy tégla anyagú falazat esetében akkor beszélünk teljes szárazságról, amikor a falazat átlag nedvességtartalma nem haladja meg a 3 tömegszázalékot. 5 tömegszázalékig száraz a fal, 5-10 tömegszázalék között viszonylag nedves, 10 tömegszázalék fölött már kifejezetten nedvesnek számít.

Ahány építőanyag, annyiféle a nedvességfelvétel is. Ez téglafal esetében 20.25 tömeg % nedvességtartalomnál telített falazatot jelent. Kőből készült falazatok maximum 10-15 tömeg % között érik el nedvesség felületüket. Ez függ az adott kő pólus tartalmától is.  A beton falak maximális nedvesség felvétele 10 % körüli.

A  nedvességvédelem követelményrendszere

A szárazsági igény szintek:

Az egyes helyiségek rendeltetésétől függően különböző szárazsági követelményeket állapíthatunk meg.

Teljes szárazság (porszárazság)

Ilyen követelménynél a szerkezeteken át szivárgó nedvesség nem engedhető engedhető meg. Azoknál a helyiségeknél, melyeknél az emberi tartózkodás állandó, mindig a porszárazság az előírt követelmény. Ilyenkor a levegő relatív páratartalma nem lehet több 60 %-nál.

Viszonylagos szárazság

Ilyen esetben annyi nedvesség átszivárgás engedhető meg, amennyi ezzel azonos idő alatt elpárolog. Viszonylagos szárazság megengedhető a kazánházakban, garázsokban, tüzelő anyagoknál valamint az olyan élelmiszerek esetében mely nem érzékeny a nedvességre (például zöldség, gyümölcs, bor) és az óvóhelyeken.

A szigetelések szerepe

Fentiek értelmében a talajban lévő szigetelések szerepe kettős:

Első körben biztosítják a belső terek megfelelő szárazsági igényét, másfelől pedig a teherhordó térelhatároló szerkezeteket is a támadó nedvességtől megvédik.

Természetesen ezeket a feladatokat a leghatásosabban az eredeti építéskor, az épületszerkezetek külső oldalán kialakított szigetelések látják el, azonban meglévő épületek felújításakor figyelembe kell venni, hogy ezek megvalósítása rendkívül költséges műszaki megoldással jár.

A  megengedhető és szükséges kompromisszumot mindig az határozza meg, hogy adott épületet milyen mértékben és százalékban érték tényleges nedvességhatások (talajnedvesség, talajvíz) és azok jellemzői (kémhatás, sótartalom) és a megkövetelt szárazsági igényszint is rendkívül meghatározó, ám ügyelni kell szigetelések folyamatos vonalvezetésére még épületszerkezetenként eltérő technológiák esetén is.

A legpraktikusabb megoldás az, ha a szigetelés és járulékos munkái teljes körűen kivitelezésre kerülnek. Részleges vagy nem megfelelő utólagos szigetelés esetén bizony számoljunk azzal, hogy a felszívódó nedvesség a nem szigetelt, vagy hibásan  szigetelt megjelenik, új utat tör magának. Minden esetben tervezni kell talajvíz elleni szigetelést.

Utolagos-falszigeteles reputation Management In Business

/0 Hozzászólások/in /by

Top Tips For Utolagos-falszigeteles reputation Management In Business

Managing your Utolagos-falszigeteles reputation effectively can lead to a lot of profits. Customers will spread word of mouth when you have a good reputation. You must protect your company’s Utolagos-falszigeteles reputationfor it to succeed. The following article will help you learn how to improve your business.

This is the case if your business is on the larger in size.They want to feel as though they mean something other than a number. Try using automated systems that can work with them. You may also ask them to give comments on any recent services or purchases.

Be sure to keep posting new positive content to keep it fresh, and negative feedback is going to fall away in the search engine’s listings.

Make sure you are a personable on the web. Posting tweets and status updates will not work unless you actively communicate regularly with your followers. Answer questions that are asked of you; do this as quickly as possible If someone poses a question to which you do not know the response, tell them you don’t know but you’re working on getting the answer for them.

This generally the company name of your company. Search engines these days reward companies that seem to be an authority. Your site will gain more credibility if they see you’re an authority.

Keep an eye on your social media pages. Most customers will expect their comments and questions to be responded to. You can stand above those businesses won’t be quite as vigilant.

Be certain that you have your firm’s social medial presence is carefully managed. They are a lot about your business.

Many people falter with this, which can lead to serious consequences. If people find out that you’re a bad employer, they may avoid doing business with you.

Keep your eyes and ears open on the social media sites are up to on the Internet. People talk positively or negatively about businesses on social media sites. You can fix the negative remarks and initiate damage control quickly if you notice them as they arise. This will help your business’s Utolagos-falszigeteles reputation get protected from damage.

You might get angry when you read a negative comment about your company.It is best to maintain a level head and professional. Readers can make their own judgements now that they have read both sides.

Be very careful with what you share over the Internet. You can never predict how it may be used in the future, so watch out. Even if your social media pages are only available to a select group of people, you should still be cautious.

You may see that offer fake reviews to beef up their reputation.This can be illegal too in some states.

Don’t take your company’s Utolagos-falszigeteles reputationfor granted. A good Utolagos-falszigeteles reputation is what gets your business ahead of its competitors. This is the number one way to get your customers to trust you too. This is important for making your company profitable. Good management of the Utolagos-falszigeteles reputation of your business will result in the growth of your business.

A szerkezetet károsító nedvesség legkülönfélébb formái a következők lehetnek:

/0 Hozzászólások/in /by

A szerkezetet károsító nedvesség legkülönfélébb formái a következők lehetnek:

   talajvíz: a talajszemcsék között lévő üregeket kitöltő csapadékvíz, amely a szemcsék felületi vonzása miatt nincs kitöltve (ez az úgynevezett szabad víz). Ez hidrosztatikai felhajtóerőt, és oldalnyomást fejt ki a szerkezetekre.

talajnedvesség: Hajszálcsövesség alatt álló és a talajszemcsékhez tapadó úgynevezett kötött víz. csupán nedvesítő hatást fejt ki a szerkezetekre, hidrosztatikai nyomást nem fejt ki.

    talajpára: A talajvíz párolgása miatt a párafelfogó szerkezeteken csapódik le és azokat nedvesíti át.

   torlasztott víz: vízzáró talajréteg felett vagy munkagödörben összegyűlt csapadékvíz (vízmedencék), amely – ha nem gondoskodnak az elvezetéséről – a talajvízhez hasonlóan nyomást fejt ki az épület szerkezetére.

használati víz: A vizes használatú helyiségekben elfolyó, szerkezeteket nedvesítő víz (például a zuhanyzó helyiségekben) Károsító hatások ellen belső padló vagy falszigeteléssel védekezhetünk.

    pára: Olyan vizes használati technológia esetén jön létre, amikor rendszeresen gőz keletkezik, a helységek felől a szerkezeteket pára éri. Páraszigetelés általában ott szükséges, ahol a légnedvesség a 75%-ot meghaladja. Mielőtt meghatározzák a szigetelési módot, a nedvesség elleni védelem mértékét nem árt tisztázni.

Mitől omlik a vakolat a falról?

Régi építésű de még az egy két éve épült épületeknél  is gyakran előfordul, hogy nedvesednek a falak, foltosak lesznek, a salétrom megjelenik rajta, valamint a pára és a penész, ezután a valolat kezd feltáskásodni majd szép lassan leválni a falról. Az esztétikai hibán túl statikai hatással is lehetnek az épületre, a falazat veszélyessé válhat, a penészgomba megjelenése egészségtelen, a nedves falakon jelentős hőmennyiség távozik. A nedves falakban található sók koncentrálódásának következtében pedig lemálik a vakolat.

Az ásványi sók a kapilláris víz felszívódást követően a falakba kerülnek, kipárololgnak és kikristályosodnak. Ez a folyamat ciklusosan ismétlődik, így a sók térfogata a falakban megnő, ennek hatására a vakolatban ható erők megváltoznak, előbb vagy utóbb mállani kezd, majd leválik a vakolat a falról. A sérült vakolat leverésével nem oldjuk meg a problémát, mivel ez a nedvesedést nem szünteti meg, ami a probléma gyökere.

Az igazi megoldás erre az utólagos falszigetelés, melynek fázisai a vakolat leverése, felület tisztítás, sótalanítás, ezután újravakolás légpórusos vakolattal, lég és páraáteresztő festés.

Főoldal a A szerkezetet károsító nedvesség legkülönfélébb formái a következők lehetnek aloldalról

Utólagos falszigetelés

/0 Hozzászólások/in /by

Utólagos falszigetelés

A különböző funkcionalitású építményeknél gyakran előfordul a falak vizesedése, salétromossága, valamint az ázás. Erre az utólagos falszigetelés a megoldás.

Milyen változások következnek be egy vizes falú építményben?

A családi házak, földszinti lakások, támfalak, kerítésel, üzlethelyiségek, földszinti garázsok, lépcsőházak, raktárépületek és még számos funkciót ellátó épületek közös problémája a vizes, ázott falak, a salétromos kivirágzás, málló vakolat, ázások jelennek meg a felületen, így penészesedés alakul ki a lábazatnál, a helyiség ezáltal dohos lesz, lakhatatlanná válik, egészségtelen levegő lesz úrrá a zárt térben.

A penészes, salétromos, vizes légtérben való huzamosabb tartózkodás, asztmatikus betegséget idézhet elő.

Az épületek falai mitől salétromosak, miért vizesednek?

Számtalan okozója lehet a falak vizesedésének, ezek közül a leggyakoribb a kapillárisan felszívódó talajnedvesség, az épületgépészeti ázás, pára, valamint a csapadékvíz. Ami miatt előfordulhatnak az itt felsorolt problémák, az egyértelműen a falszigetelés teljes hiánya, elégtelensége.

A ház nem megfelelő szellőztetése is gyakori probléma, így a falak nedvesedése szép lassan kialakul, majd a gombatelepek is megjelennek. Sok esetben gondot okoz a nem megfelelő hőszigetelés is, a helyiségek leghidegebb pontjain, például a sarkokban ugyancsak gombás, penészes elváltozások jelentkezhetnek.

A rossz falszigetelés, és az elfáradt, elöregedett szigetelőlemez hibájából fakadóan, különféle káros elváltozások keletkezhetnek a nedves, vizes falakban.

Főoldal az utólagos falszigetelés aloldalról

AZ UTÓLAGOS FALSZIGETELÉS TECHNOLÓGIAI ISMERTETÉSE

/0 Hozzászólások/in /by

AZ UTÓLAGOS FALSZIGETELÉS TECHNOLÓGIAI ISMERTETÉSE

A nedves falakba Ø 30mm-es fúrószállal készített furatokba kerülnek elhelyezésre a fém rudak.

A dipólok elhelyezése a következő változatok szerint lehetséges:

    ferdén – furatba

    ferdén és függőlegesen – furatba és horonyba

    függőlegesen – horonyba

A dipólok térbeli elhelyezése és hossza méretezési feladat. Furatokat injektálni csak akkor kell, ha ezt megköveteli a falszerkezet teherbíró képessége. A nyílásokat és hornyokat le kell zárni habarccsal. Dipólokat célszerű felület kezelni a korrodálás ellen, agresszív és 155% nedvességtartalom felett már szükséges.

A TK falszigetelési technológia bármilyen épületnél alkalmazható, a helyi adottságokat figyelembe véve, kő, tégla, és vegyes falazatok szigetelésére.

4. A TK UTÓLAGOS FALSZIGETELÉS ELŐNYEI

    szinte bármilyen falazatra alkalmazható

    gyorsan kivitelezhető, mely az épületen történő egyéb munkát nem akadályozza

    mentes mindenféle vegyi anyagoktól

külső erőforrás nélkül, önállóan működő technológia, mely a folyamat műszaki és emberi hibáktól mentes működést garantálja

    nem igényel állandó műszaki ellenőrzést.

a piaci viszonyokat tekintve kivitelezési díja alacsony

    ennek a technológiának alkalmazása Magyarországon 1976 óta folyamatos

Főoldal az AZ UTÓLAGOS FALSZIGETELÉS TECHNOLÓGIAI ISMERTETÉSE aloldalról

A TÖLTÉSKOMPENZÁCIÓS ELJÁRÁS ISMERTETÉSE UTÓLAGOS FALSZIGETELÉS ESETÉN

/0 Hozzászólások/in /by

A TÖLTÉSKOMPENZÁCIÓS ELJÁRÁS ISMERTETÉSE UTÓLAGOS FALSZIGETELÉS ESETÉN

Falszigeteléseknél a TK eljárás a passzív szigetelések közét tartozik. Ez az eljárás a felfelé áramló nedvességek sebességét, mennyiségét befolyásolja. Csak annyi nedvességet enged fel szivárogni a szerkezetbe, amennyit a nyitott körfolyamatú vízáramlás során felületileg képes a falazat elpárologtatni.

A nedves falazatokban a víz áramlása ettől a 3 fizikai erőktől függ:

    ozmotikus hatás

    kapilláris hatás

    villamos töltése

A falban felgyűlt víz, párolgás során az építési anyagokban a sók ionjainak elkülönülésével töltés különbséget hoz létre, mely a szerkezetben feszültség különbséget, illetve villamos erőteret eredményez, ami kimutathatóan függőlegesen helyezkedik el.

A negatív mező felé történő áramlás szívóhatást eredményez, mely túl a kapilláris- és ozmotikus hatáson, serkentően hat a feláramló víz sebességére, mennyiségére, ugyanakkor a felületen elpárologni képes víz egységnyi mennyisége nem növekszik, sőt csökken, mivel a párolgás során az anyagok oldott sói a vizet kolloid állapotban tartják /vakolat/.

A vízáramlást előidéző fizikai erőket célirányosan gyakorolt hatással a vízszállítás mérlegét döntően lehet szabályozni úgy, hogy a falszerkezet bizonyos idő elteltével ki tudjon száradni.

Az LKV eljárás a falszigetelés során a falszerkezet villamos erőterére hat.

Főldal a A TÖLTÉSKOMPENZÁCIÓS ELJÁRÁS ISMERTETÉSE UTÓLAGOS FALSZIGETELÉS ESETÉN aloldalról

Átszellőztető rendszerek

/0 Hozzászólások/in /by

A jó hőszigetelésű új, vagy a felújított, utólag hőszigetelt és nyílászáró csere után lévő épületeknél a fokozott légzárás komoly probléma okozó lehet: a leghidegebb felületeken a víz kondenzációját, a párazáró rétegeknél nedvesedést, és a fal hőszigetelő képességének csökkenését hozza magával.
Read more